Amikor munkakörialkalmasság-vizsgálatról beszélünk, a gyakorlatban a vizsgálatoknak két csoportját különböztetjük meg:

1. egészségügyi: alkat, fejlettség és egészségügyi állapot, fáradékonyság, idegrendszer és érzékszervek állapota és működőképessége,
2. képességvizsgálatok: mozgásügyesség és mentális képességek vizsgálata.

Ezen vizsgálatok a vizsgálat tartalmán túl többek között abban is különböznek, hogy míg az egészségügyi vizsgálat minden esetben, addig a képességvizsgálat csak néhány kiemelt (veszélyesnek minősülő, fegyveres szolgálathoz kapcsolódó, különböző gépjármű-vezetői kategóriákhoz tartozó) tevékenység esetében kötelező.

Ebből adódóan, míg az egészségügyialkalmasság-vizsgálatra országosan elérhető foglalkozás-egészségügyi szolgáltató hálózat áll rendelkezésére a munkáltatóknak – egységesnek mondható előírás- és eszközrendszerrel –, addig a képességvizsgálatok elvégzésére nincs egységesen elfogadott eszköz- és metodikai rendszer.

Az alábbiakban a képességvizsgálatok leggyakoribb vizsgálati területeit soroljuk fel.

Mozgásügyesség:

• cselekvés-reakció: rendelkezik-e az egyén a munkafeladatnak megfelelő cselekvésreakció-készséggel, megfelelő reakcióidővel,
• mozgás-koordináció: pl. a két kéz egyidejű mozgásának összhangja,
• kézbiztosság: mozgás feletti uralom (célirányos mozgásra való képesség),
• kézbiztonság: az egyén kellő biztonsággal tudja-e a kézmozgásokat végezni,
• ujjmozgások ügyessége: kis terjedelmű mozgások végzésénél fontos.

Munkamód:

• munkatempó
• ésszerűség, célszerűség: a kitűzött feladat elvégzéséhez rendszerint több út vezet, képes-e az egyén a legjobbat választani,
• precizitás,
• monotóniatűrés,
• fáradékonyság.

Mentális képességek:

• figyelem: a figyelem koncentrációja, megosztottsága,
• lényegmegragadás: magasabb szintű munkatevékenységben az elemek, tényezők és a valóság lényegének kiemelése,
• szervezőképesség: a munka megtervezése, a megmunkálás megfelelő sorrendjének meghatározása, az egyes feladatok összehangolása,
• műszaki értelmesség,
• matematikai érzék.

Személyiségvizsgálatok:

• érdeklődési beállítottság,
• munkakedv,
• kitartás,
• hivatástudat,
• emocionalitás (érzelmi összhang),
• motivációk.

A felsorolásból is kitűnik a vizsgálatok fontossága, hiszen egy-egy felsorolt képesség, beállítódás hiánya önmagában is elegendő a teljesítménnyel kapcsolatos mutatók romlásához, balesetezéshez, egyéb, a szervezet számára hátrányos jelenség felbukkanásához.

Az alkalmasságvizsgálat a következő esetekben indokolt, ad mérhető eredményt:

• hatékonyabb kiválasztás,
• magas selejtszám,
• átképzés, továbbképzés lehetőségének felmérése,
• nagyobb esélyű beválás,
• utánpótlás biztosítása,
• munkahelyi betegség miatti hiányzások, távollétek megelőzése,
• munkahelyi balesetek megelőzése.