Az álláskeresés első lépése az, hogy a hirdetések között szelektálunk, és elküldjük a pályázatunkat arra a pozícióra, ami képességeinknek, tudásunknak a leginkább megfelel. Sokan esnek abba a hibába, hogy vakon küldözgetik az önéletrajzukat anélkül, hogy figyelmesen elolvasnák a hirdetést. Pedig rengeteg hasznos információt tartalmaz. Általában kiderül belőle, milyen tulajdonú és nagyságú cégről van szó, milyen szakterületre és pozícióra keresnek munkaerőt, milyen szintű az önállóság a munkavégzés során stb.
Fontos, hogy az elvárásokat figyelembe véve döntsük el, érdemes-e megpályázni a pozíciót. A munkavégzés helye, ideje (teljes vagy részmunkaidő) az elvárt tudás, nyelvismeret, egyéb feltételek (pl. jogosítvány) nemcsak iránymutatásul szolgálnak, hanem ezeknek valóban birtokában kell lenni. Ha valamilyen „hiányosság” ellenére szeretnénk megpályázni az állást, a kísérőlevélben érdemes feltüntetni, hogy „ugyan angol nyelvtudással nem rendelkezem, de…”. Így egyrészt megkönnyítjük a munkáltató dolgát, másrészt látja, hogy figyeltünk a részletekre.
Önéletrajzunkat azért sem érdemes mindenhová vakon elküldeni, mert így az hamar lejáratódik, veszít értékéből.

Ha kiválasztottuk a megpályázni kívánt állást, figyelmesen nézzük meg, mi a jelentkezés módja! Magyar önéletrajzot mindig érdemes küldeni, de ha emellé idegen nyelvű dokumentumot vagy kísérőlevelet, esetleg referenciát is csatolni kell, ezt se hagyjuk figyelmen kívül!
Sok helyen már alap elvárás a fényképes önéletrajz. A vicces, bohókás képek ugyan derültségre adhatnak okot a HR-eseknél, de a kiválasztásban nem biztos, hogy előnyt jelentenek. Megnyerő, visszafogott, magabiztosságot tükröző fotót csatoljunk, lehetőleg arcképet, és ne egész alakosat! Pályázatunkat a megadott e-mail címre küldjük, és mindig ellenőrizzük, hogy megfelelő-e a megszólítás (ha nőnek küldjük, ne maradjon benne, hogy „Tisztelt Uram!”), és hogy minden dokumentumot csatoltunk-e!

A kiválasztásban szereplők először az önéletrajzot kapják kézhez, így annak mindenképpen pozitív benyomást kell keltenie, hiszen a kiválasztásnak ebben a szakaszában ez a dokumentum képviseli a pályázót.
Első ránézésre legyen áttekinthető, rendezett, ügyeljünk a betűtípusra és –méretre, ne legyen terjengős, és ne tartalmazzon helyesírási hibákat!

A személyes adatokon belül mindenképpen helyes elérhetőséget adjunk meg! Ha változás történik, jelezzük a cég felé! Előfordul, hogy az állandó lakcím nem egyezik a tartózkodási hellyel. Ebben az esetben mindenképp tüntessük fel az utóbbit, főként, ha más városról van szó!

Az iskolák és a szakmai tapasztalat esetén is időben visszafelé haladva tüntessük fel az ide vonatkozó adatokat. Az iskolázottságot pontosan jelöljük, milyen szintű és milyen jellegű tanulmányokat folytattunk. Amennyiben a tanult szakmában kívánunk elhelyezkedni, érdemes feltüntetni a főbb tantárgyakat, illetve a publikációk (pl. szakdolgozat) címét is. Ebben a részben kell megjelölni a külföldi tanulmányokat, ösztöndíjakat is.
A szakmai tapasztalatokon belül szerepeltetni kell az időszakot (mettől meddig tartott a munkavégzés), a cég profilját, a betöltött pozíciót, illetve a főbb feladatokat. Pályakezdők a szakmai gyakorlat megnevezésével helyettesítsék mindezt!

A nyelvtudás megjelölésénél tartsuk észben, hogy nem a papír számít! Pontosan határoljuk be a jelenlegi nyelvtudásunk szintjét (alap-, közép-, felsőfok, társalgási, tárgyalóképes), illetve, hogy ez aktív vagy passzív tudás-e.

A számítógépes ismereteknél is fontos, hogy milyen szinten boldogulunk a számítógépes programokkal, valamint vannak-e egyéb programok, szoftverek, amelyek ismeretének birtokában vagyunk.

Amennyiben rendelkezünk vezetői engedéllyel, azt is tüntessük fel!

Az önéletrajz végén tüntessük fel a hobbikat. Ezekből is hasznos információkat lehet leszűrni, ezért (is) próbáljuk kerülni a közhelyeket! Ha olvasunk, írjuk mellé, hogy krimiket vagy az orosz realisták regényeit forgatjuk-e, a sporton belül a sportágat stb.

A dokumentum végén dátumozzunk, lehetőleg mindig frissítve!

Kísérőlevelet mindig érdemes csatolni a pályázati csomagunkba. Ne legyen hosszú, terjengős, és figyeljünk a pontos címzésre és megszólításra (név vagy – annak hiányában – Tisztelt Hölgyem/Uram)! A levél tartalmazza a pozíciót, a forrást, és azt, miért pályáztuk meg és miért vagyunk alkalmasak a munkakör betöltésére. Szólhatunk a szakmai célokról, valamint a hosszú távú terveinkről (természetesen ezek legyenek összhangban az elvárásokkal!). Levelünk legyen udvarias, és formailag is feleljen meg egy levéllel támasztott elvárásoknak (megszólítás és elköszönés, tagolás, helyesírás, dátum).

Amennyiben önéletrajzunk alapján megfelelőnek találnak a pozíció esetleges betöltésére, a toborzásban résztvevő munkatárs felveszi velünk a kapcsolatot, ami az esetek nagy részében telefonon történik. Ekkor van lehetőség a pontosításra, egyeztetésre. Egy telefonos beszélgetés is sok mindent elárul a jelöltről, ezért mindig legyünk udvariasak, határozottak, beszéljünk érthetően! Érdemes a kapcsolattartó, illetve az interjúztató nevét is rögtön felírni, hogy személyes találkozó alkalmával név szerint kereshessük őt.

Megérkezés, bemutatkozás

A személyes bemutatkozás a kiválasztási folyamat sarkalatos pontja. A késés illetlen, és nem kelt jó benyomást. Ugyanígy túl korán sem illik érkezni – az optimális öt perccel a megbeszélt időpont előtt megjelenni. Már a megérkezésnél megnyerőnek kell lenni: mosolyogva, érthetően mutatkozzunk be, kézfogásunk legyen határozott!

Megjelenés – Mit vegyek fel?

A külső megjelenés nagyon fontos. Ápoltan, elegánsan érkezzünk az interjúra! Öltözetünk ne legyen kihívó, érdemes utánajárni, hogy az adott pozíció milyen megjelenést igényel. Tartózkodjunk az erős parfümtől, a rágózástól, illetve hölgyek a harsány sminktől. Legyen nálunk egy mappa (lehetőleg sötét színű), és a telefont kapcsoljuk ki! Ha az interjúztató(k) ajánlja, ajánlják fel a helyet, ne rögtön asztalfőre üljünk!

Felkészülés – Hova is megyek?

Mielőtt megérkezünk, alaposan készüljünk fel! Ebbe az is beletartozik, hogy önmagunkkal szemben megfogalmazzuk, miért vagyunk alkalmasak a pozícióra, miért akarjuk azt? A cégről alaposan tájékozódjunk: legyünk tisztában a tevékenységgel, termékekkel, versenytársakkal, valamint a pozícióra vonatkozó feladatokkal!

Szemtől szemben

Az interjú bemutatkozással kezdődik. Már otthon gondoljuk át, mit mondanánk el magunkról! Határozott és magabiztos fellépésre van szükség ahhoz, hogy megnyerjük a leendő munkaadónkat.
A lényegi részben kompetencia-kérdéseken keresztül vizsgálják a pályázó személyes és szakmai kompetenciáit (tanulmányok, munkavégzés – pl. csapatban vagy egyéni munkavégzésben erősebb-e –, pontosság, hozzáállás stb.).
Az interjú fontos és elmaradhatatlan része a béregyeztetés. Nem árt tájékozódni, hogy a végzettségünkkel és a tapasztalatunkkal milyen kategóriába tartozunk – figyelembe véve a pozíciót is. A betöltendő állás bemutatása után érdemes mindig kérdéseket feltenni. Ebből az interjúztató látja, hogy felkészült és érdeklődő, komoly jelölttel áll szemben.
Az interjú során fontos az őszinteség, az együttműködés az interjúzóval, a motiváltság és a nyíltság. Ne fecsegjünk fölöslegesen, kerüljük a „haverkodást”, a kritizálást és az érdektelenséget!

Ma már egyre többször találkozunk a kiválasztás során különböző képességeket vizsgáló tesztekkel. Ezek lehetnek személyiség-, illetve intelligencia-tesztek, melyek képességeket, magatartást és motiváltságot vizsgálnak. A tesztelésre általában második körös interjú során kerül sor, érdemes tájékozódni a tesztek jellegéről, és kipihenten, frissen érkezni.