Hívja személyes teszt és AC/DC tanácsadóját!|+36 1 365 3636

ESETTANULMÁNYOK

Így térül meg a VTS használata

A Vienna Test Systemet fejlesztő osztrák Schuhfried cég még a 2010-es évek elején készített egy hatástanulmányt, melynek eredményei kiválóan mutatják, hogy a VTS használata a kiválasztásban milyen forintosítható előnyökkel jár.

A tanulmány egy kb. 2000 buszsofőrt foglalkoztató nemzetközi személyszállító nagyvállalat kiválasztási és beválási mutatói alapján készült. A vizsgálatban 300 olyan buszsofőr vett részt, akit úgy vettek fel a céghez, hogy a kiválasztásnak nem képezte részét a VTS, valamint 300 olyan buszsofőr is, akit egy évvel később, már a VTS segítségével választottak ki.

A korábbi kiválasztási gyakorlat a belső vizsgálatok alapján rendkívül eredménytelen volt (mintegy 0,2-es validitási értéket állapítottak meg) – ezzel szemben a VTS járművezetők kiválasztására kifejlesztett tesztcsomagjának validitása 0,78.

A kiválasztásra használt VTS tesztcsomag 6 tesztet foglalt magában:

  • a (többek között) útvonalak megtervezéséhez szükséges általános intelligencia mérésére az AMT – Adaptív Matrica Tesztet;
  • a koncentráció mérésére a COG – Figyelmi Tesztet;
  • a váratlan helyzetek kezelésének mérésére a DT – Reaktív Stressztolerancia Tesztet, az RT – Reakcióidő Tesztet, valamint az ATAVT – Áttekintőképesség Közlekedési Helyzetekben Tesztet;
  • az észlelés horizontális terjedelmének és a megfigyelőképesség mérésére pedig a PP – Periférikus Észlelés Tesztet.

A vizsgálatban a beválás meghatározásához a későbbi balesetek számát vették alapul. Ehhez pedig figyelembe vették azt a tényt, hogy a sofőrök legkevésbé biztonságosan vezető 25%-a okozza a balesetek 50%-át. Az alsó 25%-ba kerülő sofőrök csoportja lett a „nem alkalmas” csoport – a sikerességi arányt tehát 75%-ban határozták meg.

Míg a korábbi kiválasztási folyamat eredményeként – a munkába állást követő baleseteik száma alapján – az új sofőrök 15%-a került a „nem alkalmas” csoportba (vagyis az alsó 25%-ba), addig a VTS-sel támogatott kiválasztás után ez az arány 1%-ra csökkent. Másként fogalmazva, a Vienna Test System 14 százalékponttal, 99%-osra növelte a beválási arányt!

Mindez pedig könnyen kifejezhető pénzben is:

  • A hatékonyabb kiválasztás évente 11-gyel kevesebb balesetet eredményezett. Mivel a balesetek átlagos költségénél 100 000 euróval számoltak (buszok javítása, utasok balesetbiztosítása stb.), így összesen 1,1 millió euró megtakarítást jelentett a kevesebb baleset, éves szinten. És itt most továbbra is csak a forintosítható (eurósítható) előnyökről beszélünk.
  • A be nem vált járművezetők felvétele – majd elbocsátása – igen rossz üzlet. A szóban forgó vállalatnál korábban az utólag alkalmatlannak minősülő járművezetők (összesen 42 fő) képzésére összesen 675 000 eurót, fizetésükre pedig összesen évi 2,475 millió eurót költöttek. A Vienna Test System bevezetése után ez az összeg mintegy 2,3 millió euróval csökkent, a beválási arány radikális javulásának köszönhetően. A kiválasztás további, egyáltalán nem elhanyagolható költségeit ezúttal nem vették számításba.

Összegzésképpen: 300 járművezető kiválasztása során a Vienna Test System 42-vel emelte az utólag bevált sofőrök létszámát, ezen keresztül pedig csak az első évben mintegy 3,4 millió eurónyi megtakarítást eredményezett a vállalat számára.

Röviden

Hatástanulmányok segítségével pontosan kimutatható, hogy a Vienna Test System használata a kiválasztásban milyen gazdasági előnyökkel járhat. Egy évente 300 buszsofőrt felvevő nagyvállalatnál végzett vizsgálat kimutatta, hogy a hatékonyabb kiválasztás eredményeként felvett gépjárművezetők  lényegesen nagyobb arányban váltak be: kevesebb balesetet okoztak, és tovább is maradtak a vállalatnál, összesen mintegy 3,4 millió eurónyi megtakarítást eredményezve ezáltal.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

2019-02-15T13:30:09+00:00