168 óra

2009.02.01.

Változatosak ám a hazai munkaalkalmassági vizsgálatok. Van, ahol horoszkóp alapján döntik el, melyik pályázó kapja az állást, máshol elavult, személyiségi jogokat sértő módszerekkel végzik a vizsgálatot. Némelyik szakértő szerint azonban a legmodernebb eszközökkel sem lehet kiszűrni a korrumpálható jelentkezőket.

- Volt olyan munkatársunk, akinek a pszichés betegsége odáig fajult, hogy saját családját akarta tönkretenni APEH-es ellenőrzések révén – nyilatkozta Bakonyi Ágnes, az adóhatóság szóvivője. Olyan ügyfélszolgálatos is akadt, aki úgy elveszítette munka közben az önuralmát, hogy kiabált a kliensekkel, és a biztonságiaknak kellett kivinniük.

Az ehhez hasonló esetek elkerülése végett annak, aki az adóhivatalnál akar dolgozni, mostantól két és fél órás pszichológiai vizsgálaton kell részt vennie. Egyebek mellett felmérik, mennyire képes összpontosítani a jelölt, mekkora az intelligenciaszintje, milyen az erkölcsi érzéke, megbízható-e. Vizsgálják azt is: hogyan tűri a feszültséget, kezeli a stresszt.

A tesztelés során ki kell deríteni, hogy a jelentkező alkalmas-e a Pénzügyminisztérium követelményeinek teljesítésére. Egy rendelet értelmében ugyanis nem dolgozhat az adóhatóságnál adathozzáférés szempontjából védett munkakörben olyan személy, akinek az intelligencia-hányadosa nem éri el a 90-et. Kizáró ok a szenvedélybetegség (alkoholizmus, szerencsejáték-függőség), a súlyos személyiségzavar, valamint a megvesztegetésre és a korrupcióra hajlamosító tényező. A tesztelés – az APEH szerint – arra is jó, hogy kiszűrje azokat, akik akár a hatalommal való visszaélésre is hajlamosak.

Nem az adóhivatal az egyetlen munkaadó, amelynél hosszadalmas pszichológiai vizsgálatnak vetik alá a munkára aspirálókat. Jogszabályok írják elő ugyanis, hogy a rendőrségnél, a honvédségnél, a tűzoltóságnál, a nemzetbiztonsági szolgálatnál, a közterület-felügyeletnél, a vám- és pénzügyőrségnél, valamint a bíróságon dolgozóknak is át kell esniük hasonló felmérésen.

A szakemberek szerint egy teszt nem teszt. A rendőrségnél olyan feladatsorokat töltetnek ki, amelyekből a személyiség jellemzőire, az intelligenciahányadosra következtetnek, továbbá műszerrel vagy írásbeli dolgozattal vizsgálják a figyelmi képességeket, interjú során mérik fel a devianciák meglétét vagy hiányát, és rákérdeznek többféle élethelyzetre is. A csaknem háromórás vizsgálatot felkészült pszichológusok végzik. A jelöltek végül alkalmas vagy nem alkalmas minősítést kapnak.

- Például akinek elégtelen a figyelme, patológiás személyiségjegyei vannak, netán túl magas vagy éppen túlságosan alacsony a szorongási szintje, nem lehet tagja a rendőrségnek – mondja Virág László a rendőrség vezető szakpszichológusa. – Természetesen mindenkinek változhat a pszichés állapota, ezért bizonyos időközönként újra megvizsgáljuk az állomány tagjait.

A versenyszférában nem divat az efféle tesztelés.

- A rendszerváltozás előtt a nagy állami vállalatoknak saját laboratóriumaik voltak – mondja Klein Sándor munkapszichológus, egyetemi tanár. – Elsősorban a fizikai dolgozók tulajdonságait mérték. Amikor az állami cégeket felszámolták, bezárták a laborok többségét. A betelepült multik legfontosabb kérdése az volt: ki alkalmas a vállalat vezetésére? Minthogy Magyarország nem volt felkészülve a vezetők kiválasztására, és a nemzetközi vállalatok saját módszereiket akarták alkalmazni, erre a feladatra cégek alakultak. Ma már fizikai dolgozók, ügyfélszolgálatosok, értékesítők tesztelését is végzik.

Sokféle teszt, és sokféle vizsgálati módszer van.

- Minden munkához meg lehet találni azt a tesztkombinációt, amellyel felmérhető: valaki alkalmas-e a feladatra vagy sem – mondja a Klein Sándor. – A munkaalkalmassági teszteket az ember bizonyos tulajdonságainak a vizsgálatára dolgozzák ki.

„Inkább zuhanyozik, vagy jobban szeret kádban fürödni?” Nem ritka, hogy erre a kérdésre is válaszolni kell Magyarországon az állásokra aspirálóknak. Megtörténik az is, hogy szexuális beállítottságra, szokásokra kérdeznek rá. Klein Sándor szerint az ilyen kérdések sértik a személyiségi jogokat, és arra utalnak, hogy a vállalat elavult, olcsón, nem jogtiszta vagy nem a célra alkalmas tesztet használ.

- Amerikában aki ilyennel dolgozik, bizton számíthat arra, hogy beperelik. A modern eszközökben kizárólag az elvégzendő munkára vonatkozó kérdések vannak.

Egységes gyakorlat még sincs.

- Kultúrafüggő, hol milyen munkaalkalmassági vizsgálatokat végeznek. Franciaországban szokás, hogy az állásra jelentkezők kézírását, sőt néha személyes horoszkópját veszik górcső alá. Nagy-Britanniában többnyire objektív pszichológiai teszteket alkalmaznak. Magyarországon mindenféle módszer dívik – mondja Klein Sándor.

A gyakorlatot befolyásolja az is, hogy hányan jelentkeznek a meghirdetett munkára.

- Ha több százan, akkor rendszerint IQ-teszttel szűrik meg a pályázókat – mondja Király Mária és Laczai Róbert, egy munkaalkalmassági vizsgálatokkal foglalkozó cég munkatársai. – Csak ezután vizsgálják azokat a képességeket és adottságokat, amelyek a munkakör betöltéséhez elengedhetetlenek. Például a szem-kéz koordinációját, a finom motorikus képességeket, azt, hogy valaki tudja-e követni a futószalagot, milyenek a tanulási képességei, a monotóniatűrése.

Király és Laczai cége elsősorban a versenyszférából kap megbízásokat: a gyógyszeripartól kezdve a feldolgozó iparon át az összeszerelő üzemekig.

- A vállalatok általában azt kérik, hogy a sok jelölt közül válasszuk ki a legalkalmasabbakat. A megrendelők célja ugyanis a teljesítmény növelése.

Ez motiválja a rendőrséget is, amikor változtat gyakorlatán.

- Más-más képességek és adottságok szükségesek ahhoz, hogy valaki jó járőr, eredményes nyomozó vagy vezető legyen. A főnököknek például az előrelátás mellett képeseknek kell lenniük arra, hogy beosztottjaikat irányítsák, elvárásokat támasszanak velük szemben, motiválják munkatársaikat, és nem utolsósorban tudniuk kell csapatban dolgozni. Ezért – nyugat-európai mintára – úgynevezett kompetenciavizsgálattal egészítjük ki a pszichológiait – mondja Virág, s elárulja azt is: a túsztárgyalókat már éles helyzetet szimulálva választják ki.

Hogy ki hajlamos a hatalmával visszaélni, és ki korrumpálható, azt előre aligha lehet megmondani. -

Csak akkor derülhet ki, ha megpróbáljuk lefizetni – állítja Virág László. Ez pedig törvénytelen. - Vannak próbálkozások a becsületesség, az erkölcsi érzék vizsgálatára – mondja Klein Sándor. – Létezik tesztfeladat, amellyel mérhető: ki mennyire szabálykövető. Amikor kiadjuk az időre megoldandó feladatot, leszögezzük az igen bonyolult megoldási szabályokat. Aki betartja, nem készülhet el időre. Aki mégis, az csalt. És mindig akadnak csalók.

- Gyakran azért kerülik meg a szabályokat az emberek, mert értelmetleneknek tűnnek. Ám száz esetből egyszer épp abból lesz a baj, ha valaki megszegi őket – mondja Klein. – Azt viszont lehetetlen ilyen tesztek eredménye alapján megmondani, melyik rendőr vagy hatósági dolgozó lefizethető.

Ha az APEH pszichológusainak kollégájuk kétségei ellenére mégiscsak sikerül kiválasztaniuk a megvesztegethetetlen munkatársakat: az jelentős teljesítmény.