HÍREK

Duális képzés – Hogyan ne legyen az előnyből hátrány?

Magyarországon 2010 körül indult el az első duális képzés, válaszul az egyre komolyabb munkaerőpiaci problémákra. Hatékonysága leginkább abban rejlik, hogy minden érintett jól jár vele.

A képzésben részt vevő gyakorlati tapasztalattal felvértezve, a képzésből kikerülve azonnal el tud helyezkedni; a gyakorlati képzést nyújtó vállalat pedig lényegesen csökkentheti az egyre égetőbb munkaerőhiányt szakképzetté váló és jellemzően elkötelezett hallgatói felvételével. Nem véletlen, hogy például 2015 és 2017 között megháromszorozódott hazánkban a duális képzésekben résztvevő hallgatók létszáma. Ma már a 28, állami fenntartásban lévő felsőoktatási intézményből 20-nál jelentkezhetnek a diákok valamilyen duális képzésbe természet-, agrár- és gazdaságtudományi, valamint műszaki, informatikai és szociális területeken. A kormány pedig – mely kifejezetten ösztönzi a duális képzések elterjedését – még 2016-ban, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” középtávú szakpolitikai stratégiájában azt a célt tűzte ki, hogy a duális alapképzésben résztvevő diákok aránya 1,2%-ról 8%-ra emelkedjen.

Látszólag tehát teljesen pozitív a kép, megvan a minden szereplő által támogatott megoldás, bizakodva nézhetünk a szakemberhiány okozta újabb és újabb nehézségek elébe. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a duális képzésnek is megvannak a maga kockázatai egy munkáltató számára, ami miatt az előnyökből könnyen komoly problémákat kreálhat magának. Mik lehetnek ezek a kockázatok? Például, a gyakorlati oktatás során a tanulók kiemelt figyelmet igényelnek a szervezet szakembereitől, akik így kevesebb energiát tudnak fordítani egyéb feladataikra. Ha a hallgató az elvártnál lassabban sajátítja el az új információkat, az általa igényelt figyelem kiemeltből könnyen túlzottá válhat, ezáltal még több ideig eshetnek ki a legjobb szakemberek a munkából.

További kockázat a szervezet számára a hallgatók lemorzsolódása. Ha egy vállalat elégedetlen a felvett tanulóval, és emiatt szerződést bont, a képzésből adódó költségek jellemzően teljes egészében a vállalatot terhelik. Természetesen az is jelentős problémát okoz, ha maga a hallgató az, aki – például motivációs vagy beilleszkedési problémákból, esetleg egyszerűen csak felelőtlenségből adódóan – ő maga kéri a szerződése felbontását. A képzést ott hagyó hallgatóra fordított munkaórák így egyszerűen a szelektív kukában landolnak. És persze azt is tudjuk, hogy egy felmondás – függetlenül attól, hogy melyik fél kezdeményezi – a már felvett munkavállalók esetében is milyen nagy gondot okozhat a szervezet számára.

Könnyen belátható tehát, hogy ha egy szervezet nem csak munkavégzésre, hanem oktatásra is szerződést köt leendő munkavállalójával, lényegesen nagyobb feladattá és felelősséggé válik a képzésben részt vevők kiválasztása. A kellőképpen hatékony kiválasztás számos kockázatot jelentős mértékben képes mérsékelni.

Az At Work Kft. a duális képzések hazai megjelenése óta segít ebben a vállalatok számára a Vienna Test System releváns tesztjeivel – főleg az olajiparban és a gépgyártás területén. A kifejezetten a duális képzésbe történő kiválasztásra kialakított tesztcsomagunkban nagy hangsúlyt fektetünk a hallgatók gondolkodási képességének, fejlődési igényének, stresszkezelésének, rugalmasságának, társas készségeinek és a munkához való hozzáállásának feltérképezésére. Mindezek segítségével hatékonyan tudjuk előre jelezni a hallgatókban jelen lévő potenciált és a lehetséges kockázatokat.

A duális képzés hosszú távú elköteleződést jelent. Ne csak a hallgatóktól várjuk el, hogy felelősen döntsenek – mindenképp fontos, hogy a kiválasztást kellő körültekintéssel és alapossággal végezzük.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!