HÍREK

A kávéautomatán és a stresszlabdán túl

csökkentsük strukturáltan a munkabalesetek számát!

Azt hihetnénk, hogy ha már rendületlenül fogy a munkavállalók száma hazánkban, abból logikusan következik, hogy vele együtt csökken a munkahelyi balesetek mennyisége is. De nem.

Olyannyira nem, hogy míg például 2014-ben 19 661 munkabalesetet regisztráltak Magyarországon, addig tavaly már 23 738-at. Ez masszív, 20%-os növekedés 4 év alatt – a munkaerőpiac szűkülése mellett! Hol itt a logika?

Ott, hogy a megnövekedett igények és igénybevételek miatt egyre nagyobb teher nehezedik a munkavállalók vállára, mindezt pedig nem követik megfelelő mértékben valódi preventív intézkedések. 

A balesetek nem csak az azt elszenvedő munkavállalók számára járnak nyilvánvaló következményekkel, hanem a munkáltatók számára is – elég, ha csak a balesetekből eredő hiányzásokra, csökkenő produktivitásra, az esetleges munkaügyi perekre és nem utolsó sorban a szervezet renoméján esett foltra gondolunk. Természetesen nem állítható, hogy a munkáltatók egyáltalán nem törekednek a munkahelyi balesetek elkerülésére – a munkavégzéshez szükséges gépek és az infrastruktúra egyre biztonságosabbak. Csakhogy látni kell azt is, hogy az ilyen balesetek döntő többségükben (valahol 80 és 90% közötti mértékben) emberi hibára vezethetők vissza. Az emberi hibázás mögött pedig számos ok húzódhat meg, melyek közül a leggyakoribbak a helyzetek téves észlelése és értékelése, a későn vagy stresszhatás alatt meghozott döntések, az elégtelen kommunikáció, a túlzott nyomás stb.

Legalább 17 olyan tanulmány született a témában, amely rámutatott arra, hogy a koffein jól megragadható kapcsolatban áll a munkabalesetek csökkenésével, mivel javítja a memóriát, a figyelmet, az észlelés pontosságát és a logikai okfejtést is. Ebből kiindulva tehát a kávégép/munkavállaló arány növelése a munkahelyen nem egy haszontalan ötlet – de önmagában sajnos nem is üdvözítő.

A kávécunami mellett mindenképp javasolt a szervezetben egy pszichoszociális kockázatértékelés keretein belül azonosítani azokat a tényezőket, amelyek a túlzott stresszhatáson keresztül akár balesetekhez is vezethetnek – a szervezeti diagnózisra pedig konkrét akcióterveket építhetünk. Hogy ez miért lehet mindenképp hasznos lépés, arra álljon itt egy újabb adat: a pszichoszociális kockázatértékelést végző cégek adatai alapján a dolgozók átlagosan több mint 22 napot töltenek táppénzen valamilyen, stresszhez köthető ok miatt az Egyesült Királyságban! (A munkahelyi pszichoszociális kockázatok értékeléséről és kezeléséről hamarosan bővebben is írunk majd.)

A pszichoszociális kockázatok értékelése és kezelése mellett ugyancsak kiváló prevenciós eszköz a leendő és jövőbeni kollégák szűrése egy olyan eszközzel, melyet kifejezetten arra a célra fejlesztettek ki, hogy a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos személyiségjegyeket és képességeket mérje. Ilyen kompetencia a szelektív/megosztott/fókuszált figyelem, a periférikus észlelés, a téri vizualizáció, a szenzomotoros készségek és a problémamegoldó képesség, valamint természetesen a stressztolerancia, a felelősségtudat, a kockázatvállalás stb.

Ahogy a (kiugróan) legtöbb baleset a feldolgozóiparban, a gépiparban és a szállítás ágban történik hazánkban, úgy a Vienna Test System munkahelyi biztonsággal kapcsolatos modulja, a Manufacturing&Safety is a termelésben dolgozó fizikai munkások és a hivatásos (vasúti, rendőrségi, honvédségi stb.) járművezetők szűrésére koncentrál, és teszi mindezt digitális, valid és megbízható pszichológiai tesztek segítségével.

Ha a kávéautomaták beszerzésében nem is, a pszichoszociális kockázatértékelés és a biztonságos munkavégzéshez szükséges kompetenciák mérésére szolgáló Vienna Test System kapcsán az At Work Kft. örömmel segít.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!